Tolvaly Ferenc : Boszporusz felett a híd

„A hit az, ami kiemel a képzelőerő által létrehozott keretből és átvezet egy olyan világba, amelyet nem érzékelünk, és fel sem foghatunk.”

– Tolvaly Ferenc

Tolvaly Ferenc újabb lélekutazás regénye a „Boszporusz felett a híd” - az „El Camino – Az út” és a „Tibetben a lélek” című regények után - az iszlám világába kalauzol el bennünket. A mű a Kortárs Kiadónál jelent meg 2007-ben. A könyv borítójának színe, a zöld is ezt szimbolizálja, ugyanis a zöld az iszlámban különösen kedvelt szín, a paradicsomot, az életet, a megújulást és a jólétet szimbolizálja. Mohamed próféta különösen kedvelte ezt a színt. A kép a könyv borítóján pedig a regény fő mondanivalóját jelképezi, egy kaput, amely a véges idő és az örökkévalóság közötti átmenetre utal. A regény főhőse ugyanis a lét talán legvégső kérdésére keresve a választ, az idő nyomába ered; ezzel Tolvaly Ferenc megint egy brilliáns könyvvel gazdagította a magyar irodalmat.

Az előző két regényből megismert helyzettel indít: a főhős, aki egy Németországban élő híres magyar agykutató - fiatalkorában Magyarországról Németországba disszidált, és azóta is ott él - az elképzelhető legmélyebb exisztenciális válságba zuhan: szívbeteg felesége meghal, s nemsokkal azután fia is úgy hal meg, hogy még ő sem tudja milyen betegség végzett a fiatal férfivel. Érdekesség, hogy megint a Laura név kerül elő, ebben az esetben kétszer is; úgy feleségét, mint János fia mennyaszonyát is Laurának hívják.

Ez az a kritikus helyzet, amelyben az eddigi munkásságát és életét kell újraértelmeznie az alapvetően materialista tudományos kutatónak. Beleesve a lét és a lelki válság nagy szakadékába, keresi a kiutat, próbál új értelmet találni életének. S ekkor kerül az iszlám világ forgatagába. A marokkói Tangerben részt vesz egy nemzetközi tudományos konferencián, s az ottani események során, találkozva és rengeteget beszélgetve helyiekkel és a Fezben lakó kollegájával-barátjával, egy nagyon komoly lélekutat kezd bejárni. Az út végül Isztambulba vezet egy dervis szerzetesrendhez, majd a mekkai zarándoklattal éri el csúcspontját.

Cselekedetei révén, filozófiai és vallásos gondolatáradatai révén egy igazi misztikus utazáson veszünk részt mi is. Tudatosan kellett erőltetnem magam, hogy ne egyhuzamban olvassam el a könyvet, és hogy hagyjak időt a rengeteg gondolatnak leülepednie. Mivel jómagam is munkám révén számos muszlim országban jártam, Afrikában és a Közel-Keleten, személyes élményeim sorra tolultak fel, megerősítve olvasmányaimat az iszlámról és annak misztikus vonulatáról, a szufizmusról.

A történetet nem szeretném elmesélni, inkább csak néhány pontot emelek ki, ami számomra is személyes kapcsolódást jelentett.

Ha egy író történetét az iszlám világba helyezi, akarva-akaratlanul ambivalens érzés fogja el. Sajnos ez egy tény, és ebben komoly szerepe van a nyugati médiának, amely az iszlám világot csak mint egy barbár, véres kultúrát mutatja be. Amint a szerző megállapítja (már 2007-ben!), hogy van egyrészt az az iszlám világ, amelyet a nyugati médián keresztül ismerünk meg, és van másrészt a valódi iszlám világ. Az iszlám radikalizmus természetesen létezik, s az elég véres is, de annak gyökere nem keretényellenesség, hanem a nyugati világ imperialista törekvéseivel szembeni ellenállás.¹ Jézus az iszlámban is próféta, Mohamed után a második legfontosabb.² Gondoljuk csak el, miért van az, hogy a nyugati szélsőbaloldali erők és az iszlám radikálisok meglehetősen jó taktikai szövetségben vannak? Azért, mert céljaikat illetően szinte érdekazonosság van, még ha az ideológiai alap más is: mindkettőt az anti-globalista/anti-imperialista gyökér táplálja. Az iszlám radikalizmus annak az iszlám világon belüli áramlatnak a 20.-21. századi megnyilvánlása, amelynek elődei ellen maga Mohamed próféta is nagy erőkkel küzdött.³

A másik hamis nyugati hiedelem: a nők alávetett helyzete az iszlám világban. Nos, nyilván az iszlám világon belül is létezik erőszak a nők ellen, mint minden más kultúrában, de ez nem általános és nem rendszerszintű.⁴ Ezt saját tapasztalatból is meg tudom cáfolni. Sőt, Keleten a nők sokkal inkább meg tudták őrizni a természetes nőiességüket.⁵

A főhős/szerző filozófiai-vallásos töprengései során számos irodalmi forrást említ. Ezeket én szokás szerint nagyon értékesnek tartom, az úgynezetett „olajfolt” módszert alkalmazom, ezeket is beépítem olvasmányaim közé, hiszen ha az éppen olvasott mű szerzőjét értékelem, akkor az említett művek is jelentősek lehetnek. A következőket jegyeztem fel:

• Pascal Mercier: Nachtzug nach Lissabon

• Elias Canetti

• Kúnos Ignác magyar orientalista, turkológus

• Andreas Gryphius, német barokk szonettköltő

Ezek közül Pascal Mercier regényét már elkezdtem olvasni, s említett regényét és Elias Canetti munkásságát is tervezem majd a jövőben Hágai Jegyzetekben bemutatni.

A folytonos gondolatfolyamban érdekes nyelvi fejtegetéseket is találhatunk:

• stehen – verstehen: németül (meg)állni és (meg)érteni rokon szavak. Sietve nem értek meg semmit. Sem szavakat, sem azok szívét, akik mellett elrobogok (97.o.)

• connaître (con-naître): franciául azt jelenti: „ismerni”, szó szerint „együtt születni”. Isztambulban a fődervis, Halládzs Dede mondja: Mindegy, hogy melyik kultúrkörből érkezik. A hit úgy köti össze a világot, Keletet és Nyugatot, mint a Boszporusz felett a híd Ázsiát és Európát. (212.o.) – Ez talán a regény legfontosabb mondata, nem véletlen, hogy egyben a címadó mondat.

A szerző az Epilógust ezzel a modattal zárja: „Az iszlám országokban vált bizonyosággá, hogy a megélt hit ereje semmivel sem helyettesíthető”.⁶ (296.o.) Ezt a végkövetkeztetést maximálisan megerősíthetem.

Végül azt említeném meg, hogy az iszlám világon belüli lélekutazás nem véletlenül a szufizmusból merít bőségesen. A szufizmus az iszlám belső, misztikus vonulata, hihetetlenül gazdag és értékes. Ezért említi a főhős tanárának példázatait, amelyben számtalanszor szerepel Naszreddin Hodzsa, a bölcs bolond, nagy szufi tanító. Az iszlám és a szufizmus iránt érdeklődők számára a következő könyveket tudom ajánlani:

Magyar nyelvű Korán⁷ kiadás létezik, Simon Róbert fordításában, szerintem remek: KORÁN - A Korán világa.

Angolul véleményem szerint a legjobb kiadás: The STUDY QURAN - a főszerkesztő: Seyyed Hossein Nasr.

Mohamed próféta életébe és az iszlámba nagyon jó bevezetések vannak, ezek közül tudom ajánlani:

• John Glubb: The Life and Times of Muhammad.

• John Glubb: A Short History of the Arab People.

• Frithjof Schuon: Understanding Islam.

• Martin Lings: MUHAMMAD – His Life Based on the Earliest Soures.

• Annemarie Schimmel: And Muhammad Is His Messenger – The Veneration of the Prophet in Islamic Piety.

A szufizmusba remek bevezetést jelentenek:

• Seyyed Hossein Nasr: The Garden of Truth – The Vision and Promise of Sufism, Islam’s Mystical Tradition.

• Frithjof Schuon: Sufism: Veil and Quintessence.

E könyvek további adatai a honlapon az Irodalom alatt találhatók meg.

Naszreddin Hodzsa A Naszreddin név arab szavakból származik: “Naszr” = “győzelem” vagy “diadal” és “al-Din” = “hit” vagy “vallás”. Ebből adódik a név teljes jelentése: “A hit győzelme” vagy “A vallás diadala”, vallásos elkötelezettség és erkölcsi cél érzetét tükrözve. Ez egy férfi név, amelyet gyakran használnak az iszlám kultúrákban a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Dél-Ázsia egyes részein. Naszreddin leginkább Naszreddin Hodzsához kapcsolódik, egy legendás népi alakhoz, akiről azt tartják, hogy a 13. században élt Anatóliában (a mai Törökország területén). Nevét humoros, szellemes és gyakran szatirikus történetei tették híressé, amelyek erkölcsi tanulságokat közvetítenek, és az ügyesség és a szokatlan bölcsesség révén kihívást jelentenek a társadalmi normák számára. Ezekben a mesékben Naszreddin gyakran mint bölcs bolond jelenik meg, humorát használva fontos életleckék átadására és gondolkodásra való ösztönzésre. A nevet széles körben átvették különböző kultúrákban, köztük a török, perzsa, arab és közép-ázsiai társadalmakban, és ma is használják, gyakran a bölcsesség, a humor és az erkölcsi belátás szimbólumaként. A név tartós népszerűségét erősítik a szóbeli és irodalmi hagyományok, amelyek megőrzik Naszreddin Hodzsa történeteit, így a név nemcsak a vallással, hanem az ügyességgel és a kulturális örökséggel is összekapcsolódik.

Hága, 2026. június 5.

© Mikes International

Vissza a Hágai Jegyzetek lapra