Kader Abdolah – a holland írófejedelem
Menj utadra, fedezd fel a világot,
de időben térj vissza, mielőtt késő lesz.
Sadi: A rózsakert
Egy holland írót szeretnék bemutatni, akinek olyan életműve van, amelyért szerintem érdemes megtanulni hollandul. A Kader Abdolah írói álnév (két kivégzett társának nevéből alkotta), a napilapokban még Mirza név alatt is publikál, amely egy perzsa tiszteletbeli cím. Valódi neve Hossein Sadjadi Ghaemmaghami Farahani. 1954-ben született Iránban, a Markazi tartománybeli Arak-ban, amely város észak-nyugat Iránban fekszik. Szerzőnk 1977-ben végzett fizika szakon a Teheráni Egyetemen, s olyan politikai mozgalmak tagjává vált, amelyek előbb a sah hatalma ellen, majd az ayatollah rendszere ellen küzdöttek. Írásait ezen rendszerek nem kedvelték, ezért végül menekülnie kellett.
1988-ban az ENSZ kérésére politikai menekültként Hollandiába érkezik. Először menekülttáborban tartozkodik, majd kap egy lakást. Frusztrált lesz attól, hogy menekült státusza miatt nem állhat munkába, pedig szinte akármilyen munkát elvállalna. Többek között ezért is kezd el hollandul tanulni (35 évesen) és elhatározza, hogy a legjobb holland (!) író lesz. 1993-ban jelenik meg első elbeszéléskötete „De adelaars” (A sasok) címmel, amely elnyeri Az arany szamárfül nevű debütálóknak járó díjat. S innentől kezdve szerzőnk feltartóztathatatlanul halad a saját útján, amely egyben a siker útja is.
Számos elbeszélésgyűjteménye, regénye lát napvilágot, szinte felsorolni is nehéz őket. Ezek fő témái az Iránban hátrahagyott élet, a sokezer éves perzsa kultúra nagy vívmányai, a perzsa nép küzdelmei a modern korban. Külön kiemelendő, ahogyan a diaszpóra létet bemutatatja. Ez a Volkskrant nevű napilapban megjelent írásaiban is kiemelkedő szerepet játszik.
Egyik legutóbbi regénye, a 2023-ban megjelent „Mielőtt késő lesz”, csodálatos személyes regény. Mivel a valóságban nem tud Iránba hazamenni, ezért az irodalom világában tér vissza a szülői házba, ahol újra vezetni kezdi a család sáfrányültetvényeit és a sáfrány-üzletet, rendbe rakja a családi csillagvizsgálót, ahova meghívja régi barátait és új teleszkópok készítésével csodálatos megfigyeléseket hajtanak végre. A regény végül egy gyönyörű misztikus képpel zárul. Ahogyan egy irodalomkritikus fogalmazott, ezt a könyvet is csak Kader Abdolah írhatta meg, oly nagy irodalmi fantáziára van hozzá szükség. Ezzel csak egyetérteni tudok. A regény olvasása közben végig küzdöttem két érzéssel: alig tudtam letenni, de mégis időről-időre letettem, hogy minél tovább élvezhessem.
Hollandiában a szépirodalmi könyvek kiadásának átlagos példányszáma 10.000. Ha egy szerző műve eléri a 20.000-et, az már nagyon nagy (kereskedelmi) sikernek számít. Kader Abdolah legsikeresebb művei kiadásának példányszáma a 300.000-et is túllépte már. Jónéhány évvel ezelőtt azt írták róla, hogy a kortárs holland irodalom első számú szerzője. Legutóbb azt olvastam róla, hogy ezt a megtisztelő elismerést tovább fokozták, s minden idők legjobb holland írójának nevezték. Bár jó néhány kiemelkedő holland író létezik, mint például Multatuli, Louis Couperus, vagy Jan Jacob Slauerhoff, és az is igaz, hogy ez nem lóverseny, de a megállapítás nagy igazságot tartalmaz. A célt, amit Kader Abdolah 35 évesen kitűzött maga elé, amikor a holland nyelvvel elkezdett ismerkedni, érett férfiként elérte. És ezt a nemhivatalos címet a holland olvasóközönség, illetve a holland irodalmi élet képviselői adták neki.
De nem csak ezért kívántam róla szólni. Kader Abdolah nem kizárólag azért kiemelkedő író, mert a diaszpórában nagy sikert ért el, jó hírnevet szerzett, és fantasztikus könyveladási eredményeket tud felmutatni, hanem azért is, mert ezt úgy tudta elérni, hogy közben a saját perzsa kultúráját és tágabban a Keletet mutatta be a holland olvasók számára, azok anyanyelvén. Ezek közül a legfontosabbak: a perzsa klasszikus Kélilé en Demné, De Koran en De boodschapper („A Korán” és „A Hírhozó”, ez egy két kötetből álló kiadás, egy nagyon érdekes Korán fordítás, s egy regény Mohammed próféta életéről), 1001 nacht, een hervertelling („Az 1001 éjszaka meséi”, amely eredetileg perzsa alkotás), Wat je zoekt, zoekt jou („Amit keresel, az keres téged”, Rumiról szóló regény számos Rumi vers fordításával). 2024 végén egy Zarathustráról írott művel örvendeztette meg az olvasóközönségét Zarathustra spreekt („Zarathustra beszél”) címmel. Műveit számos nyelvre lefordították már, de szerencsére a magyar világban is egyre többen vannak, akik tudnak hollandul. S amivel kezdtem írásomat, talán Kader Abdolah miatt érdemes ezt a nyelvet megtanulni. Csak most gondolok bele mit írtam itt le: azért, hogy egy perzsa író életművét eredetiben olvashassa az ember, érdemes hollandul megtanulni... Ráadásul a szerző holland nyelvhasználata nem bonyolult. Nagyságát pont az mutatja, hogy mondanivalójának különlegességét nem a szóbűvészkedés adja, hanem gondolatainak mélységesen mély tartalma.
Néhány éve részt vettem egy író-olvasó talákozón vele a hágai Maranatha-templomban. Csodálatos élmény volt, s nagy örömömre a találkozó végén néhány művét is dedikálta nekem.
Kader Abdolah élettörténete nem átlagos, de éppen ezért rengeteget lehet tőle tanulni. Kitartást emberi szinten, de kitartást elsősorban azon kultúra mellett is, amelyben nevelkedtünk, s amely oly sok kincset adott nekünk. Élete bizonyíték arra, hogy remekül lehet kombinálni a befogadó ország iránti lojalitást azzal, hogy közben továbbra is élünk-halunk a nevelő kultúránkért.
Vegyünk példát róla!
Hága, 2026. június 2.
© Mikes International