Donna Leon - Egy amerikai Velencében
Rendkívül szerencsés voltam. Írtam egy könyvet, mert kíváncsi voltam rá, hogy tudok-e írni krimit. Valaki noszogatott, hogy küldjem be egy versenyre, amelyet megnyertem. Ezt követően felajánlottak egy két-könyves szerződést, amely azt követelte meg, hogy írjak egy második könyvet.
Donna Leon
A szerzőtől származó idézet nagyon is donnaleoni. Donna Leon ugyanis egy nagyon szerény, humanista személy, aki egy nagy adag cinizmust is használ önvédelmi célból. Olvastam a már magas életkort megért írónő, az elmúlt években megjelent önéletrajzi típusú írásait is, Wandering through Life („Vándorlás az életen át”), valamint Backstage - Stories of a writing life („A kulisszák mögött - Egy írói élet történetei”) című műveket. Felmenői ír, német, illetve spanyol származásúak voltak. Az Egyesült Államokban született és a New Jersey állambeli Bloomfield-ben nőtt fel. Vallomásaiban nagyon szórakoztatóan mutatja be a családi környezetet, amelyben minden családtag nagyon eredeti figura volt; ebben a környezetben nagyon boldogan nőtt fel.
Önéletrajzi írásaiban kronológikus sorrendben követhetjük élete történéseit. Bölcseszeti tanulmányok után, anyagi kényszer hatására is, angoltanári, majd változatos és kalandos pálya következik a világban; Kína, Szaúd Arábia, Irán, ahonnan a forradalom kavalkádjában úgy mentik ki őket. Egy néhány évi egyesült államokbeli tartózkodás után az Olaszországban tett nyaralások hatására beleszeret az országba (ki nem? kérdem én…). Egy idő után úgy dönt, hogy Itália lesz új hazája, s a vonzó Velencében telepedik le.
Donna Leon első regénye, Death at La Fenice (Magyarul megjelent két címmel: Cián Velencében. Budapest: AB OVO, 2000. és Méregpohár az operában. Geopen, 2007.) különös körülmények között jelent meg. Egy alkalommal egy híres énekesnővel beszélgetett a La Fenice színházban egy ugyancsak híres karmesterről, akit mindketten utáltak, és arról, hogy szívesen látnák meggyilkolva. Szinte viccből írt belőle egy krimit, amelynek amúgy magyar vonatkozása is van. S amint a mottóból is kiderül, ez elindította a világsiker útján. Kreált egy teljes rendőri világot, Guido Brunetti felügyelővel a középpontban. Donna Leon humanizmusa abban is megmutatkozik, hogy a szereplők magánéletének szintén fontos szerep jut a regényekben. Évente legalább egy kötet jelent meg. A regények közül számos megjelent már magyar fordításban is.
A Brunetti-univerzum részéhez tartozik egy külön kötet is, amelyben néhány regény cselekményének színhelyei vannak feltüntetve Velencében, részletes magyarázattal. A kötet remekül haszálható egyfajta irodalmi útikalauzként is Velencében. Amikor családommal eltöltöttünk egy hetet Velencében, részben használtam is. További érdekesség még, hogy a Brunetti-univerzum részeként megjelent egy gyönyörű kiadású szakácskönyv is, amelyben mindazok a receptek benne vannak, amelyeket a regényekben Paola, Guido Brunetti felesége készít a férjének. Amint az egyik regényben Paola mondja a férjének: „azt hittem, hogy egy férfihoz megyek férjhez, de valójában egy gyomorhoz mentem...” Végül még azt érdemes megjegyezni, hogy a Brunetti-univerzum része még néhány regény megfilmesítése is. A német ARD 26 kötetet filmesített meg. Bár eléggé furcsa, amikor a filmekben a velencei atmoszférát németül beszélő színészek próbálják elővarázsolni, de a néző legnagyobb meglepetésére ez nagyjából sikerül is, valószínűleg azért, mert a német és osztrák színészek mind remekek és nagyon emberiek. Különös kedvencem Michael Degen, aki Vice-Questore Patta szerepét testesítette meg.
Jómagam mindegyik regényét végigolvastam eredetiben. Ebben az esetben is az a problémám, hogy egy-két nap alatt kiolvasom a könyvet, s azután megint kénytelen vagyok várni legalább egy évet az újabb kötetig….
A szerző szellemi-erkölcsi fejlődése az idő múlásával tetten érhető a regényekben. Az első kötetek inkább a whodoneit kategóriába voltak sorolhatóak, bár nagyon furfangos fehérgalléros, általában arisztokrata vagy felső-középosztálybeli elkövetőkkel volt dolgunk. Az életmű utolsó harmadában már inkább az erkölcsi hátterű ügyek kerülnek előtérbe. S vannak olyan regények is, amelyekben nem lehet egyértelmű következtetést levonni, s szinte egyetértünk Brunetti felügyelővel, amikor is futni hagyja a tettest.
Donna Leon is egyfajta bizonyíték arra, hogy az ember ha országot is vált, a szívén, az erkölcsi rendszerén, a hazaszeretetén nem kell változtatnia semmit sem. Sőt, pont azáltal, hogy mindezekhez következetesen tarja magát, az új hazájának és a réginek is nagy dicsőséget tud hozni.
Donna Leon ugyanis beírta magát milliók szívébe. Rengetegen tudják, hogy ha nagyon igényes krimit szeretnének olvasni, akkor csak elő kell venniük egy Brunetti-regényt Donna Leon tollából, s akiről mindenki tudja, hogy ő egy amerikai Velencében.
Hága, 2026. június 1.
© Mikes International