Magyar szellemi
fórum
-
Hungarian Periodical for Art,
Literature and Science
Alapítási év / Founded :
2001.
Internet: www.federatio.org/mikes_int.html
Email: mikes_int@federatio.org
Den Haag, Holland
Editio Mikes International
ISSN 1570-0070
Filozófia / Filozófiatörténet Philosophy / History of Philosophy |
|
Közgazdaságtan / Vállalati Menedzsment Economics / Business Management |
|
Theológia / Vallástörténet Theology / History of Religion |
|
Irodalom / Nyelvészet / Művészetek Literature / Linguistics / Arts |
|
Történelem / Társadalomtudományok History / Social Sciences |
Katalógus / Catalog
Szerzô / Author | ARDAY, Géza |
Cím / Title | DE HOL VANNAK A GYEREKEK? -
Gyerekirodalom és gyermektelen írók -
(BUT WHERE ARE THE CHILDREN? - Children's Literature and Childless Writers -) |
Nyelv / Language | Magyar / Hungarian |
Dátum / Date | 2007. szeptember / September 2007 |
ISBN | 978-90-8501-116-3 |
NUR | 320 |
Oldalszám / Pages | 192 |
Leírás / Description | A szerzô
a jelen kor tárgyilagosságával vizsgálja az írók gyerektelenségének
témakörét. A kötetben számos olyan író és költô helyezôdik elôtérbe,
akik nem alkudtak meg a diktatúra éveiben, s ezért nagy áldozatot
kellett hozniuk: évekig hallgatásra voltak kényszerítve. Egy író- és
költônemzedék jelentôs személyiségei (fôként az újholdasok) nem
vállal(hat)tak gyerekeket. Mindannyian alkottak, élték az életüket, s
emberi-művészi lenyomatuk kötetekbe gyűjtve maradt ránk. Nem egyszerű a kérdés, hogy kinek miért nem lett utódja, az azonban tény, hogy alkotói pályájuk meghatározó szakaszában gyerekeknek szóló műveket hoz(hat)tak létre, s ezáltal az ifjúsági és gyerekirodalom jelentôs részévé váltak: Galgóczi Ezsébet, Kukorelly Endre, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes, Ottlik Géza, Pilinszky János, Szabó Magda, Tamási Áron, Weöres Sándor. Egy eddig feltáratlan témáról kaphat betekintést az olvasó. Feltáratlan, hiszen ezzel a kérdéssel behatóan még senki sem foglalkozott. * A mű irodalomszociológiai megközelítésmódban járja körül a témát. A gyerektelenség, mint "probléma" nem csak az irodalmi alkotók (költôk és írók) körében ismert, ám ez itt azért érdekes, mert éppen ôk alkották - részben kényszerűségbôl - a magyar ifjúsági- és gyermekirodalom remekműveinek jelentôs részét, amelyeken azóta nemzedékek nôttek fel. * |
Szerzô / Author | ARDAY, Géza |
Cím / Title | ÍRÓK az EMIGRÁCIÓBAN - Nyugati magyar irodalom
-
(WRITERS IN EMIGRATION - Hungarian Literature in the West -) |
Nyelv / Language | Magyar / Hungarian |
Dátum / Date | 2009. január / January 2009 |
ISBN | 978-90-8501-131-6 |
NUR | 320 |
Oldalszám / Pages | 196 |
Leírás / Description | Magyar irodalmat nemcsak Magyarországon írnak,
adnak ki, ítélnek meg és olvasnak, hanem határon kívül is: a
Kárpát-medencében, Nyugat-Európában vagy a tengerentúl. A szerzô több
éves gyűjtô és felfedezô munkájának az volt a célja, hogy egy-egy
emigrációs és irodalmi szempontból jelentôs életművet, alkotást és
jelenséget mutasson be. Az összegyűjtött - egymástól független - ám
tematikája szempontjából mégis összetartozó írások mindegyike emigráns
(költôi-írói-műfordítói) életutakat összegez és ismertet.
Sárospatakról készült fotókkal van díszítve a kötet, ami nem véletlen, ugyanis e város pár egykori emigráns alkotó hagyatékénak egyik befogadójává és ôrzôjévé vált. Újszászy Kálmán professzor úr kezdeményezésére és közreműködésére talált otthonra Cs. Szabó László hatalmas könyvtára. Szathmáry Lajos hagyatéka - mely Amerikából tért haza - is helyet kaphatott e városban. A kollégium udvarán egy bronzplakettel díszített pad is emlékezik az egykori pataki diákra. Cs. Szabó László és Rácz István sírja az öreg református temetôben nyugszik. Ezeket eleveníti meg a könyv pár fotója. A tanulmányok, esszék, recenziók és elôadások anyagai a nyugati magyar irodalom egy szeletének a bemutatását szolgálják. Az írások, s a benne szereplôk Tamási Áron elhíresült mondását igazolják, amit londoni látogatásakor mondott, mely szerint: akármelyik dombon áll is a pásztor, ugyanazon a nyájon a szeme. Ezzel a szemlélettel kívánunk jó olvasást a különbözô kultúrateremtô személyekrôl szóló bemutatásokhoz. |
Szerzô / Author | BEKE, Albert |
Cím / Title | EMLÉKEZÉS A TEGNAPELÔTTRE
(REMEMBRANCE OF THE DAY BEFORE YESTERDAY) |
Nyelv / Language | Magyar / Hungarian |
Dátum / Date | 2009. május / May 2009 |
ISBN | 978-90-8501-135-4 |
NUR | 323 |
Oldalszám / Pages | 270 |
Leírás / Description | "Írásaimmal sok vitát váltottam ki, amelyek
azonban engem soha nem zavartak, mert ugyanazt az életelvet vallom,
amit Gyulai Pál: Magammal akarok békében élni, és nem másokkal."
"A legnagyobb emberi bűnnek a gyávaságot tartom, mert a gyáva embert mindenre rá lehet venni. A diktatúrák is csak azért tudtak létrejönni, mert a tömegek gyávák (és vakok) voltak ahhoz, hogy ellenálljanak." "Az irodalomtörténészek közül Földessy Gyulát, az ismert Ady-kutatót és Ady személyes barátját, továbbá Komlós Aladárt és Barta Jánost tekintem mesetereimnek és példaképeimnek." "Az egész magyar irodalomban Vörösmartyt és Adyt tartom legnagyobbaknak, mert ôk fejezték ki legtökéletesebben az élet teljességét. De kettôjük közül is Ady a nagyobb, mert neki ehhez elegendô volt egyetlenegy műfaj, a líra, míg Vörösmartynak ehhez több műfajra volt szüksége." "Református vallású vagyok, s nemcsak azért, mert annak kereszteltek, hiszen családom minden tagja évszázadok óta kálvinista, hanem akkor is az lennék, ha történetesen valamilyen más keresztyén vallásra kereszteltek volna." |
Szerzô / Author | ARDAY, Géza |
Cím / Title | HÓDÍTÓ SZELLEMEK
(CONQUERING SPIRITS) |
Nyelv / Language | Magyar / Hungarian |
Dátum / Date | 2009. július / July 2009 |
ISBN | 978-90-8501-137-8 |
NUR | 323 |
Oldalszám / Pages | 132 |
Leírás / Description | A szerzô e kötetben szereplô elemzô
tanulmányainak jelentôs részét tanársága idején, diákjai számára
készítette. Az olvasó, a fiatal irodalmár ötödik kötetét tarthatja a
kezében, melyben az irodalom tankönyvek jelentôs fejezeteinek az
értelmezéséhez kínál újabb szempontokat.
Arday Géza szemléletének a nyitottságát tükrözi, hogy az egyéni és a közösségi sorsot befolyásoló értéket, a legkülönfélébb esztétikai alkatú művekben igyekszik kimutatni. Ezt úgy teszi, hogy soha nem próbál egy-egy írói és költôi életrajzot az alkotás és életmű értékelésének az alapjává tenni, azonban azt minden írásában felhasználja a művek helyzetének és hátterének a megismertetéséhez. Az egyetemes magyar irodalom egységét a sokféle érték egymást kiegészítô jellegének a bemutatásával szolgálja. Ezt a törekvést a kötetben közölt hódító szellemekrôl írt szemléletes stílusú esszéi bizonyítják. Arday Géza írásmódja határozott irodalomszemléletet tükröz. Szakszerű elemzései megerôsítik az irodalom értelmébe vetett hitünket. |
|
|